Az értelmes munka fontos kelléke annak, hogy jól érezzük magukat a munkahelyünkön és abban a társadalomban, amelyben élünk!
5 praktikus tanáccsal tudunk szolgálni.
Mielőtt elkezdenénk boncolgatni az értelmes munka és a művezetők lehetőségei közötti kapcsolatot kezdjük azzal, hogy mi is az értelmes munka?
Az értelmes munka legegyszerűbben megfogalmazva az a munka, amiben a dolgozók
Azt, hogy mit érzünk értelmes munkának az elég szubjektív. Függ a személyiségünktől, a világképünktől, a tanultságunktól, a kompetenciánktól, csak hogy pár összetevőt említsek.
Erre számtalan kutatást látok nyugati oldalakon, de azokat nem idézem, mert a hazai környezet egészen más, mint pl. egy USA-beli. Hazai validált kutatásokat nem találtam, így saját, immár három évtizedes tapasztalataimat osztom meg olvasóinkkal.
Nos, tréneri meggyőződésem szerint az egyik fontos oka annak, hogy a dolgozók jelentős része nem érzi jó magát a munkahelyen, az, hogy nem érzik azt, hogy amit csinálnak az értelmes munka lenne. Sokkal inkább azt élik meg, hogy egész nap robotolnak azért, hogy másnak profitot termeljenek. Ez ellen nem tudsz tenni, mert ez az „élet”. Gyakran hallok ilyen megjegyzéseket amikor sori dolgozóknak tartunk csapatépítő tréninget.
Ha a dolgozók nem érzik jól magukat egy munkahelyen, sokszor nem is tudják megfogalmazni, ennek mi az oka. Ugyanakkor azt hangoztatják, ha a cég megemelné a fizetésüket, akkor „minden probléma megoldódna”. Sajnos a helyzet ennél bonyolultabb.
Ma a nagyobb cégekben a munkafolyamatok olyan hosszúak, annyira fel vannak szabdalva apró részekre, hogy dolgozók sokszor nem is látják azt a végterméket, amit előállítanak. Sokszor az ő termékük beleépül egy másik termékbe, mint alkatrész. Nem találkoznak azokkal az emberekkel, akik a terméküket felhasználják. Így aztán nem tudhatják meg a végfelhasználóktól, hogy termékük miben javítja az életük minőségét.
Ezzel szemben nap mint nap azt tapasztalják, hogy mennyi problémával kell megküzdeniük. Azt tapasztalják, hogy mindenki ideges, ha nincsenek meg a napi célok. Dolgoznának ők, de nincs megfelelő anyag, eszköz, elromlanak a gépek és ettől függ a megélhetésüket biztosító bérük is.
Nos a termelési, szolgáltatási folyamatok nem lesznek egyszerűbbek, rövidebbek.
A kiváló vezetőktől azt hallom, hogy ők minden nap váltanak pár szót a munkatársakkal, mindenkinek próbálnak kis pozitív energiát adni. Minden dolgozót megismernek, tudják, mik az erősségeik, milyen munkát szeretnek csinálni. Igyekeznek olyan kapcsolatot kialakítani a dolgozókkal, hogy elég legyen megkérni őket egy-egy feladatra, hogy ne kelljen utasítani őket. Nagyban hozzájárul a dolgozói elégedettséghez, ha elfogadják, tisztelik a vezetőjüket.
A kiváló vezetőktől azt látjuk, naponta tartanak megbeszéléseket, ahol érzékeltetik, hogy miért fontos a sikerhez minden csapattag munkája. Többek közt elmagyarázzák, milyen károk történhetnek a folyamat későbbi részein, ha valaki nem tökéletesen végzi a munkáját.
Miért kell terméket váltani, miért nem sikerült megjavítani a robotot, miért kell vagy éppen miért nem lehet túlórázni. E magyarázattól persze nem lesznek boldogabbak a dolgozók, de legalább nem gondolják azt, hogy „Az egyik kéz nem tudja, mit csinál a másik!”, vagy „Itt akkora a káosz a töketlen …… miatt!” Ha egy munkahelyen elkezdjük egymást, a másik egységet inkompetensnek látni, akkor előbb-utóbb megromlik a légkör, majd azt követően megjelennek a minőségi problémák.
A dolgozóknak nehéz belátni, hogy a munkafolyamat apró hibái, hogyan érintik a végtermék működését, élettartamát, esetleg esztétikáját, illetve az hogyan hat a végső felhasználó élményére. Pl., egy kis rozsdafoltra, egy pici zsírfoltra, horpadásra, egy kilógó vezetékdarabra könnyen mondja azt a dolgozó, hogy jó lesz az úgy!
A kiváló vezetőktől azt látom, hogy olyan példákkal érzékeltetik a kis problémák súlyát, amelyek közel állnak a dolgozók életéhez. „Képzeld el, hogy hónapokig gyűjtesz egy új telefonra. Végre sikerül megvenned, hazaviszed és amikor lehúzod a védőfóliát, a képernyő közepén egy pár milliméteres karcolást találsz. Mit szólnál akkor, hogyan éreznéd magadat?”
Évek óta a legjobb tudásunk szerint igyekszünk támogatni a műszakvezetők, csoportvezetők fejlődését. Le a kalappal az előtt a munka előtt, amit végeznek. Tudjuk, hogy kemény dió évek hosszú során át kiválóan végezni ezt a munkát. Különböző cégeknél dolgozva azt halljuk, hogy ma nehezebb ez a munka, mint pár évvel ezelőtt. Megértjük, hogy nehéz sok ledolgozott év után is pozitívnak maradni, energiát sugározni.
Ha ebben igényelsz támogatást, akkor javasoljuk rövid írásainkat, pl. a pihenés, a feltöltődés fontosságáról, a pozitivitásról, a kiváló műszakvezetők, csoportvezetők hozzáállásáról, szemléletmódjáról.
Ha személyes, online mentoráló beszélgetéseket szeretnél, akkor kérlek, keress meg. Ha a vezetői csapatoddal szeretnél együtt fejlődni, akkor javaslom a „Hogyan maradjak pozitív ennyi negatív hatás közepette?” című programunkat. Ha a saját csapatoddal szeretnél együtt fejlődni, akkor a „Kell egy pozitív csapat!” programunkra van szükséged.
Barátsággal!
Héder Sándor
forlong@t-online.hu
+36 30 9578 515
(A postban használt képek a Microsoft Edge és a Microsoft 365 AI programjával készültek.)
Miért alakul ki kétféle viselkedés a munkahelyen, mit lehet ellene tenni? A kétféle viselkedés talán legszembetűnőbb példája a munkahelyen az, hogy másként viselkedünk, ha van
A vezetéstudománnyal foglalkozó nemzetközi szakirodalom is meglepődött és a nagy gazdasági válsághoz hasonlítja a nagy felmondási válság jelenségét. Mi is ez a nagy felmondási
Közelebb vagyunk a vezetői időgazdálkodás Szent Gráljához! Az időgazdálkodás a mai felgyorsult, komplex világunkban olyan fontos probléma, amelyre minden vezető keresi a legjobb megoldást. Sokan
Miért lesznek a múlt sikerei a jövő sírásói? Azért lesznek a múlt sikerei a jövő sírásói, mert a siker megváltoztatja a játékszabályokat, az addig érvényes
