Az önfejlesztés, az önfejlesztés művészete iránti érdeklődés végigkíséri az emberiség történetét.
A különböző korok során azonban az önfejlesztés művészete mögött más és más filozófiai megfontolás húzódott meg. Más és más szempontból tartották fontosnak az emberek önmaguk fejlesztését.
A mai kor emberét is érdekli az önfejlesztés művészete. Erről árulkodnak könyvesboltjaink önfejlesztő, önsegítő (self-help) szekciói. A lenyűgöző önfejlesztési szakirodalomban azonban nehéz eligazodni és annak számtalan irányzata zsákutca felé viszi, az amúgy hasznos önfejlesztést. Ha azonban végignézzük, hogy az emberiség története során mi volt az a 10 legértékesebb, leginkább időtálló önfejlesztési alapelv, akkor visszatalálhatunk az önfejlesztés művészetének megbízható alapjaihoz.
Hogyan tudjuk számba venni a 10 legértékesebb, leginkább időtálló önfejlesztési alapelvet?
A legkönnyebben úgy, hogy elolvassuk „Az önfejlesztés művészete” (The Art of Self-Improvement) című könyvet. A kiváló pszichológus szerző Anna Katharina Schaffner, németes alapossággal végigveszi, hogy az emberiség története során, a különböző kultúrák, a kínai, indiai, görög klasszikusoktól egészen napjainkig, milyen önfejlesztési alapelveket javasoltak a halandóknak. Ebből állította össze 10-es listáját.
A 10 legértékesebb, leginkább időtálló önfejlesztései alapelv megismerése előtt azonban nézzük meg, mi a mai önfejlesztési szakirodalom legnagyobb zsákutcája.
A mai értelemben vett önfejlesztés divatját az írónő szerint egy könyv indította el. Ez a könyv egy bizonyos Samuel Smiles nevű úriember 1859-ben Self-Help címen megjelentetett könyve volt. Amúgy ebben az évben jelent meg Darwin könyve a fajok eredetéről. Smiles könyve sokkal népszerűbb lett, és tegyük hozzá, kevésbé volt megosztó, mint Darwiné. Az 1859-es Self-Help sikere mögött az állhatott, hogy ebben a korban lazultak fel a merev társadalmi viszonyok. Ha ebben a korban valaki megtanult egy ipari szakmát, akkor egy generáció alatt anyagilag a középosztályba kerülhetett.
A Smiles által divattá tett önfejlesztésnek azonban van több, azóta is megmaradt árnyoldala.
- Az egyik árnyoldala, hogy az önfejlesztést azóta is elsősorban önérdekű, egyéni „sportnak” látjuk. Olyan „sportnak”, aminek célja elsősorban a gyors anyagi fejlődésünk, vagy hogy jobbak legyünk a többieknél. Gyorsan megtanulunk valamit és attól kezdve kényelmes életünk lesz. Fiatalon és gazdagon nyugdíjba vonulhatunk – ahogy ezt számtalan self-help könyv hirdeti.
- A másik árnyoldala, hogy azokról, akik a társadalom alsó rétegeiből nem tudtak kitörni, azt véljük, hogy azért maradtak ott, mert lusták voltak és nem akarták fejleszteni magukat! Ezért aztán empátiánkat, támogatásunkat sem érdemlik meg.
A mai üzleti szakirodalomban az önfejlesztés szónál sokkal népszerűbb, elfogadottabb az „önmenedzselés”, a „humán erőforrás optimalizálása”, az „énmárka építése” fogalmak.
Mit gondoltak az önfejlesztés művészetéről az ókoriak?
Az ókori görögök úgy fogták fel, hogy saját magunk fejlesztése egy életen át tartó folyamat.
- Szerintük az önfejlesztés célja az, hogy a legmagasabb formában megvalósítsuk, kibontsuk az istenektől kapott egyedi adottságunkat.
- Azt is tudták, hogy a fejlődésünk során történő átalakulások bizony nem fájdalommentes szakaszai életünknek. Az életünk során a bennünket érő kihívásokat úgy fogták fel, hogy azok az istenektől kapott, a tanulásunkat, fejlődésünket szolgáló feladatok!
- Az ókori szellemóriások Konfuciusztól Arisztotelészig egyaránt úgy vélték, magunk fejlesztése azért is fontos, hogy hasznos tagjai lehessünk a közösségnek. Ezt jelzi az „areté” szavuk is, mely egyszerre jelzi a kiválóságot és az erényességet.
Ezekután jöjjön a 10 legértékesebb, leginkább időtálló önfejlesztései alapelv
Schaffner szerint az önfejlesztés művészete az alábbi 10 alapelven nyugszik:
- Ismerd meg magadat!
- Kontroláld az elmédet!
- Engedd el!
- Légy szerény!
- Légy jó!
- Egyszerűsítsd az életed!
- Használd a képzeletedet!
- Légy kitartó!
- Mentális technikák
- Légy jelen!
Ezen alapelveket mi is érintettük írásainkban. A teljesség igénye nélkül:
A vezetői önismeretről itt olvashatsz.
A kontroláld elmédet alapelvet a mentális erő kapcsán érintettük. A humor használata is mentális technika!
Az intellektuális szerénységről szóló írásunk a Légy szerény alapelvet támasztja alá.
A légy kitartó önfejlesztési alapelvhez csatlakozik a rendíthetelen következetességről szóló bejegyzésünk.
A mentális játékok jegyzetünk a 10. alapelvet erősíti.
Miért lesz jó számodra, ha elolvasod „Az önfejlesztés művészete” című könyvet?
Az alapelveket átolvasva
- felfedezhetjük, mi a saját, személyes, zömében nem tudatos önfejlesztési filozófiánk, és azt felfrissíthetjük, tudatossá tehetjük.
- hasznos iránymutatást kaphatunk, hogy az egy személy számára szinte elolvashatatlan mennyiségű szakirodalomból melyiket érdemes elolvasnunk. A szakirodalmi ajánlások között örömmel vettem észre a sztoikusok könyveit, akiket én is szívből ajánlok.
A vezetés és az önfejlesztés művészete
A vezetés és az önfejlesztés művészete témában itt olvashatod írásunkat. Lehet, hogy most nincs azonnal időd elolvasni, azonban szeretnélek megnyugtatni, hogy a mi vezetőképzési programunk mögötti filozófia hasonló az ókori görögökéhez. Mi azt véljük és hirdetjük, ha a vezető fejlődik, mindenki nyer!
Kérdéseim Hozzád, kedves olvasó:
- Szerinted miben áll az önfejlesztés művészete?
- A 10 önfejlesztései alapelv közül melyiket tartod a legfontosabbnak a saját életedben?
- Hallottál már a fejlődés dinamikáját leíró „S” görbéről?
Barátsággal!
Héder Sándor
info@forlong.hu
+36 30 9578 515
